Horgos

Horgos Vajdaság Autonóm Tartomány legészakabb fekvő települése, Magyarkanizsa községhez tartozik. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, nyugatról pedig Szabadka határolja. Meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat. A Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Jelentése „horog alakú”, és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten. A török hódoltság idejében Horgos (Horgas) pusztaként a szegedi határ részévé vált, az összeírások szerint csupán néhány lakója maradt. A megmaradt lakosság nagy része paprika termeléssel foglalkozott, amely Szegedre került feldolgozásra. Később az új határ meggátolta ezt és helyben kezdték feldolgozni. A paprika mellett még két jelentős termék határozza meg Horgos gazdaságát a szőlőtermesztés és borkészítés. A falu híres a hagyományos rendezvényeiről mint például a Szüreti napok.