Az 1990-es évek háborúját követően, az itt maradni kívánók, a magyar népi értékek továbbadása érdekében tenni akarók elszánt kis csapata Nagy István kezdeményezésére és szorgalmazására, több éves előkészület után alakult meg a Vajdasági Magyar Folklórközpont/VMF 1995 őszén. Székhelye 2006-tól az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány jóvoltából vásárolt, tulajdonát képező ingatlanban van. Fő tevékenysége a néptánc és népi kismesterségek területén, korábban nem létező képzések, megmérettetések, nagyrendezvények szervezése. Ez idáig több, mint 600 fő vett részt tanfolyamainkon, akik közül eddig kilenc fő érdemelte ki a népi iparművész címet és több várományosa is van! Az egykori tanítványok egy része ma a legkiválóbb együttesek vezetői, mások szakkörök, egyesület, intézmény irányítók, táborokban oktatnak, vállalkozók, stb.&nbsp;2017-2022 között a VMF, a Csoóri Sándor Alap támogatásával az ingatlan tetőterében, közel 100 m2 kiállító teret alakított ki, ahol Raj Rozália - Nagy István kezdeményezésére és irányításával létrehozta az ország első Népi Iparművészi Gyűjteménye állandó tárlatát, közel 400 db bemutatásával. Ebben az ingatlanban működik szakkönyvtára és itt található ugyancsak a VISELETGYŰJTEMÉNY is, melynek anyagát a magyarság eredeti öltözetelemei képezik a Nyugat-Bácskából. Széleskörű tevékenységének része a VMF NYILT NAP (keddi napokon 16.00-18.00 óra közötti nyitva tartással), ahol az érdekeltek a tárlatvezetéseken túl, szaktanácsokat is kaphatnak.

Szabadka

Kiállítás

Nepi Iparmuveszi Gyujtemeny allando tarlata

Vajdasági Magyar Folklórközpont

Népi Iparművészi Gyűjtemény állandó tárlata

Szereposztás: Magyar Zsófia Ricz Ármin Hajdú Tamás Csernik Árpád Díszlet- és jelmezterv: Ondraschek Péter m. v. Zenei munkatárs: Monori András m. v. Fényterv: Majoros Róbert m. v. Ügyelő: Kocsis Valéria Súgó: Kulhanek Edina Rendező: Vidovszky György m. v.

Színházi rendezvény/fesztivál

Martin McDonagh: Vaknyugat

Szabadkai Népszínház

A szocializmusba beáramló kapitalizmusról, az elvek és a szépség haláláról Dér András és Hartai László Szépleányok című filmje és Euripidész: Iphigeneia Auliszban című drámája (Devecseri Gábor fordítása) alapján.1985. Budapest. A szépségverseny kezdetét vette. El se tudják képzelni mennyi történetből, sikerből, kudarcból, mosolyból, könnyből áll össze egy ilyen verseny.Felelősök keresése egy olyan halálesethez, ahol nincs gyilkos csak bűnösök. Egy lány, aki nem készült a halálra. Magyarország Szépe életjelet akart adni. Észrevétetni magát. Jelenteni, hogy semmi sincs rendben körülötte, holott mindenki, aki újságot olvas, nézi a tv-t, rádiót hallgat, elhitte: Molnár Csilla Andreával fölfelé indult a sorskerék.1986. Fonyód. A telexek egy fullasztóan meleg csütörtöki napon, július 10-én este fél tízkor kopogták a halálhírt. „Drága fényem, üdv neked. Derülj, derülj!”Játsszák: Ágyas Ádám Búbos Dávid Kucsov Borisz Hodik Annabella Pálfi Ervin m.v. Verebes Andrea&nbsp;Szöveg: Horváth Panna és Szenteczki Zita Dramaturg: Horváth Panna Látvány: Lázár Helga Zene: Szerda Árpád Koreográfus: Mezei Bence Rendezőasszisztens: Szerda Zsófia Rendező: Szenteczki Zita

Horvath Panna - Szenteczki Zita: A SZEPSEG MEGGYILKOLASA

Kosztolányi Dezső Színház

Horváth Panna - Szenteczki Zita: A SZÉPSÉG MEGGYILKOLÁSA

musical А színdarabot és a dalszövegeket fordította: Prekop Gabriella és G. Dénes György. Szereposztás: Billy Flynn: Hajdú Tamás Velma Kelly: Kalmár Zsuzsa Roxie Hart: Magyar Zsófia Amos Hart: Budinčević Krisztián Morton mama: Pámer Csilla Konferanszié: Ralbovszki Csaba Mary Sunshine, Mona, Riporter: Dedovity Tomity Dina Liz, Pokolravaló Kitty, Riporter: Horváth Blanka Fred Casely, Aaron, Riporter: Ricz Ármin Fogharty, Írnok, Riporter: Nyári Ákos Harryson, Orvos, Riporter, Helyszínelő: Sadiković Marijo June, Riporter: Mezei Gresák Lea m. v Katrin Hunyák, Riporter: Puszenyik Petra m. v. Annie, Riporter: Lengyel Emma m. v. Harry, Bíró, Riporter, Helyszínelő: Mihók Olivér m. v. Esküdt, Fegyőr, Riporter, Helyszínelő: Krnajski Jovan m. v. Kislány: Torma Luca m. v. Kisfiú: Mezei Gergő m. v. Zenei vezető: ifj. Kucsera Géza Koreográfus: Dunaveczki Éva m. v. Jelmezterv: Janović Erika m. v. Díszletterv: Salamon Luna m. v. Fényterv: Mezei Zoltán Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi Korrepetitor: Mezei Sára Csenge m. v. Súgó: Kocsis Valéria Ügyelő: Kulhanek Edina Rendező: Mezei Zoltán m. v. Zenekar: Bíró Viola m. v. (billentyűk) Varga Iván m. v. (billentyűk) Cindel Norbert m. v. (gitár, bendzsó) Bíró Máté m. v. (basszusgitár) Dienes Ákos m. v. (dob, ütőhangszerek) Masa Tibor m. v. (szaxofon) Radetity Ádám m. v. (szaxofon) Luka Perčić m. v. (szaxofon) Jakov Firez m. v. (trombita) Szűcs Gergely m. v. (kürt) Nikola Domanj m. v. (harsona) Albert Réka m. v. (harsona) Lukačević Zoltan m. v. (tuba) Csonka Ferenc m. v. (hegedű) &nbsp;

John Kander - Fred Ebb - Bob Fosse: Chicago

A BOLOND VILÁG, avagy THE MARX BROTHERS a Marx testvérek életútját és családtörténetét mutatja be. A Marx testvérek voltak a világ, de főleg Amerika (ami ugye szinte egyenlő a világgal magával…)&nbsp; legismertebb némafilmes művészei. Vagyis Chaplinen kívül ők voltak a világ legismertebb némafilmes színészei. Vagyis Buster Keatonon és Charlie Chaplinen kívül ők voltak a világ legismertebb némafilmes színészei. Vagyis nem egészen… de majdnem. Történetüket attól a pillanattól kezdjük, hogy szüleik 1875-ben, Európában felszálltak a New Yorkba tartó óceánjáró hajóra és ott fejezzük be, amikor Groucho Marx átveszi a The Marx Brothers-nek járó Oscar-díjat, 1974-ben. Ezalatt a cirka 100 év alatt végignézzük, ahogyan a Ku-Klux Klán “karrierje csúcsára jut”, ahogy a nagy gazdasági világválság alapjaiban roppantja meg a modern államról és kapitalizmusról való nézeteinket, “lebonyolítunk” két világháborút, eljutunk a Holdra, vagy éppen atombombát dobunk olyan emberekre, akik talán szintén elakartak volna jutni a Holdra. És mi köze mindehhez a Coca-Colának, Henry Fordnak, Al Capone-nak, vagy egy Antonio nevezetű olasz-amerikai pizza és tortellini árusnak? Ezt majd a Marx testvérek elmondják.Szerző: O.Horváth Sári Rendező: Bélai Marcel Szereplők: Ágyas Ádám, Búbos Dávid, Hodik Anabella, Kőműves Csaba Bence, Verebes Andrea Dramaturg: Kiliti Krisztián Zeneszerző: Bakk-Dávid László Látványtervező: Hatházi Rebeka Rendezőasszisztens: Verebes Andrea Fény: Bukvić Saša Hang: Kéri Sándor Botond Öltöztető, smink: Csonti Andrea Kellékes: Asztalos Erik Plakátterv: Ónya-Oláh Dóra &nbsp;

A BOLOND VILAG, avagy THE MARX BROTHERS

A BOLOND VILÁG, avagy THE MARX BROTHERS

Adaptálta: Robert Icke és Duncan MacmillanFordította: Sándor Júlia, Botos BálintGondolatbűn. Duplagondol. Nagy Testvér. Évtizedek óta olvassuk Orwell kultikus regényét a totalitárius társadalomról, ahol a háború béke, a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő. Évtizedek óta szorítunk Winston Smithnek, a kisembernek, aki elgondol egy Párt nélküli, boldogabb jövőt, és csatlakozik a Testvériséghez, a rendszer megdöntésére felesküdött titkos ellenállómozgalomhoz. Évtizedek óta drukkolunk a szerelmüknek Juliával, amiben minden tilos és minden valódi, és épp ezért forradalmi – vagy legalábbis annak tűnik. Robert Icke és Duncan Macmillan adaptációjára építve, az előadás az 1984 prizmáján keresztül vizsgálja korunk valóságát. Amikor a gép lassan “öntudatra ébred” és az ember önként és örömmel figyelteti magát, a manipuláció és a valóság határai végérvényesen elmosódnak. Winston ebből a labirintusból keres kiutat, a szerelemben, a lázadásban, de kilép-e valaha a “rendszer” kereteiből? Egyáltalán lehetséges-e ez még?Szereposztás: WINSTON – Búbos Dávid JULIA – Hodik Annabella O’BRIEN / SYME – Mészáros Gábor CHARRINGTON / ANYA – G. Erdélyi Hermina m.v. MARTIN / GYEREK – Ágyas Ádám PARSONS – Kucsov BoriszRendező: Botos Bálint Dramaturg: Sándor Júlia Díszlet- és jelmeztervező: Golicza Előd Zene és sound design: Trabalka Cecília Videó design: Botos Bálint Fénytervező: Majoros Róbert Fény: Saša Bukvić Hang: Dienes Ákos Díszletkivitelező: Asztalos Erik Öltöztető: Csonti Andrea Asszisztens: Sitkei Zille Plakátterv: Ónya-Oláh Dóra Szerbre fordította: Orovec KrisztinaAz előadás erős fény és hanghatásokat tartalmaz, erre érzékeny nézőinknek nem ajánljuk.

George Orwell - 1984

Szereposztás: Ralbovszki Csaba Csernik Árpád Vladimir Grbić Kalmár Zsuzsa Pámer Csilla Gál Elvira m. v. Díszletterv: Ljubica Petrović m. v. Jelmezterv: Marko Marosiuk Fényterv: Nikola Zavišić m. v. Zene: Pavle Zvekić m. v. Dramaturg: Rozi B. Brešćanski Ügyelő: Edina Kulhanek Súgó: Valeria Kočiš Rendező: Olja Đorđević"A bohózat első pillantásra könnyed műfajnak tűnik, lényegében azonban összetett szerkezetű, ahol minden mozdulatnak pontos helye van. Ez a forma szigorúan meghatározott dinamikát és ritmust igényel, szinte úgy működik, mint egy jól begyakorolt zenei partitúra. Minden egyes replika az adott másodpercben kell, hogy elhangozzon, hiszen az időzítés az, ami működésbe hozza a komédia mechanizmusát. Minden nevetéssel teli pillanat mögött gondosan kiszámított dramaturgiai matematika áll. Semmi sem véletlen, semmi sincs pusztán az érzésekre bízva előzetes munka nélkül. A komédiát gyakran könnyebb műfajnak tartják, olyasminek, ami magától értetődő, és csak úgy megtörténik. A valóság azonban ennek éppen az ellenkezője: ahhoz, hogy a színész felszabadultnak hasson, a legszigorúbb fegyelmet kell elsajátítania. Ahhoz, hogy egy ajtó a megfelelő pillanatban csapódjon be, megszámlálhatatlan próbálkozás szükséges. Egy tökéletes replika mögött számtalan próba áll, melyek során a türelem és a pontosság elengedhetetlen. A bohózat lényege éppen az, hogy minden egyszerűnek tűnjön – még akkor is, ha valójában nem az. Ebben az előadásban éppen ez érdekelt: az, hogy miként lehet a színészi játék révén könnyedséget sugallni úgy, hogy közben megmaradjon a komikus mechanizmus szilárd szerkezete. A színészi mesterség itt egy újabb dimenzióval gazdagodik, hiszen minden a pontosság határán zajlik. Egyetlen rossz lépés megváltoztatja az egész jelenet ritmusát. Egy túl gyors vagy túl lassú reakció megbontja a komikus hatást. Ezért számomra a bohózat mindig egyszerre jelentett kihívást és örömet. A Boeing-Boeing tökéletes terep az efféle kutatáshoz. Minden szereplő sajátos energiát hoz magával, találkozásaik pedig félreértések láncolatát építik fel, amelyet tökéletes összhangban kell megvalósítani. A munkafolyamat során ráébredtünk arra, hogy a színészek a precizitás virtuózai, még akkor is, amikor a teljes káoszt játsszák el. A komédia szépsége éppen ebben a paradoxonban rejlik." (Olja Đorđević, rendező)

Marc Camoletti: Boeing-Boeing

“Legalább egyszer mindenki eltévelyedik egy erdőben. Vagy így, vagy úgy.”Egy fiatal színésznő felmond és eltűnik. Senki sem tudja, hol van, mi történhetett vele. A kis társulat, ahol dolgozott, nem tud ezen fölülemelkedni, és elkezdenek nyomozni utána. A szálak egy szektához vezetnek. Mit teszünk, ha eltűnik valaki az életünkből? Te próbáltál már kimenteni valakit a saját életéből? Egyes esetekben segíteni igyekszünk a másikon, ha úgy látjuk, rossz irányba tart az élete. De ki dönti el, ki halad rossz irányba?“Felelősséget vállalhatunk-e egyáltalán egy másik emberért? Az, hogy szükségünk van arra, hogy valamiben higgyünk – ki minek nevezi –, ez tény, szerintem. És azt hiszem ezeket a kérdéseket is mindannyian feltettük már magunknak. Mit keresek itt a földön? Mi a feladatom? Miben hihetek, miben nem?”Az előadás megtörtént esetet dolgoz fel.Rendező: Csábi AnnaSzereplők:Blanka - Hodik Annabella Vera - Verebes Andrea Morvay - Mészáros Gábor Ervin - Kucsov Borisz Márk - Búbos Dávid Mares - Ágyas Ádám Gerda, Petra - Pámer Csilla m.v.Látványtervező: Molnár Anna Zeneszerző: Szerda Árpád Koreográfus: Szegvári Júlia Rendezőasszisztens: Szerda Zsófia Plakáttervező: Ónya-Oláh Dóra Díszlet-kivitelező: Asztalos Erik Fény: Saša Bukvić Hangmérnök: Kéri Sándor Botond Hang: Dienes Ákos Öltöztető: Csonti Andrea

ANGYALOK A LOMBOK  KOZOTT 

ANGYALOK A LOMBOK  KÖZÖTT 

Fény és árnyék, álom és ébrenlét, istenhit és ateizmus, hatalmas sziklahátak és füstölgő síkságok, izzó alkony és szürke hajnal, álomszerű zaj és kétségbeejtő csönd, hideg közöny és kimerült összeomlás szüntelen, nyugtalan váltakozása egy szövegben és egy méltatlanul elfeledett író, Jakob Michael Reinhold Lenz bensejében.Az elbeszélés írója a német Georg Büchner (1813-1837), aki mindössze 24 éves volt, amikor tífuszban meghalt, és aki nemcsak író, költő, hanem tudós és politikai mozgalmár is volt. Híres drámái – Danton halála, Leonce és Léna, Woyzeck – mellett doktori disszertációját a márnák idegrendszeréről írta, a Hesseni hírmondó című szamizdat kiáltványának jelszava pedig: Béke a kunyhóknak! Háború a paloták ellen! Lenzről szóló elbeszélését 1835-ben írta, valós dokumentumokat alapul véve.Kosztolányi Dezső így ír róla: “Georg Büchner a XIX. század fia. Ha olvasom munkáit, ennek a századnak hatalmas szabadságfuvallatát érzem. Ebben a korban, melyet a pesszimizmus korának szoktak nevezni, még hittek az emberek. Hittek egymásban, az emberi szellemben, nemcsak a gépekben, a bárokban s az izmok teljesítőképességében. Akkor még a költészet élő valami volt. Figyeltek a költőre, központi érdeklődés vette körül, latba esett, amit érzett, gondolt, nem kellett naponta vezekelnie, „hasznos” munkával megbocsáttatni, hogy költőnek született.”Rendező: Hegymegi MátéJátsszák: KUCSOV Borisz VEREBES Andrea HODIK Annabella ÁGYAS Ádám BÚBOS Dávid MÉSZÁROS GáborFordította: THURZÓ Gábor A versbetéteket fordította: RÓNAY GyörgyDramaturg: GARAI Judit Látványtervező: FEKETE Anna Zeneszerző: URBÁN Kristóf Rendezőasszisztens: SZERDA Zsófi Fényterv: HEGYMEGI Máté Fény: Saša BUKVIĆ Hangmérnök: KÉRI Sándor Botond Hang: DIENES Ákos Díszlet-kivitelező: ASZTALOS Erik Öltöztető: CSONTI Andrea Grafika: gelley graphic

Georg Buchner: LENZ

Georg Büchner: LENZ

Kucsov Borisz Félelem és reszketés Szabadkán képregénydrámaKépregényes történetünkben két jóbarátnak kell vérre menő harcot vívni a kegyetlen valósággal és az ádáz hatalommal. A srácok különböző szerekkel és valóságtorzító szubsztanciákkal igyekeznek megvédeni tudatukat a rájuk erőltetett rossztól, s egyben így próbálnak menekülni a kilátástalan jelenükből. Mindeközben kirajzolódik Csáth Géza elnéptelenedett szülővárosának disztópikus jövőképe, a benne élő típusfigurákkal, és egy váratlanul megjelenő fiatal lánnyal. Ebben a távoli jövőben a mindenre elszánt polgármester legfőbb ellenfele a város főterén szappanbuborékokat készítő titokzatos Pókember… Humor. Akció. Szerelem. Ármány. De mi köze Szabadkához még Miley Cyrusnak is?Szereplők: RAUL – Búbos Dávid GONZÓ – Nyári Ákos m.v. NAOMI – Verebes Andrea POLGÁR JENŐ, a polgármester – Pálfi Ervin m.v. DIÉGÓ, a pokrócos hajléktalan – Ágyas Ádám CSÁTH GÉZA, a varázsló – Mészáros Gábor/ Kucsov Borisz MUTE, süketnéma, de mindig mobilozik – Hodik Annabella MAGDOLNA, Raul anyukája – G. Erdélyi Hermina m.v. MILEY CYRUS – Hodik Annabella PÓKEMBER, LIFKA SÁNDOR, GYEREKEK – meglepetés ðŸ˜ŠRendező: Kucsov Borisz Díszletterv: Kucsov Borisz Jelmez: Salamon Luna Dramaturg: Góli Kornélia Rendezőasszisztens: Szerda Zsófi Zenei válogatás: Kucsov Borisz Videó design: Kucsov Borisz és Szerda Zsófi Fény: Bukvić Saša Hang: Kéri Sándor Botond Öltöztető, smink: Csonti Andrea Kellékes: Asztalos Erik Plakátterv: Ónya-Oláh Dóri

FELELEM ES RESZKETES SZABADKAN

FÉLELEM ÉS RESZKETÉS SZABADKÁN

Szabadka község az Észak-bácskai körzethez tartozik és határos Magyarországgal, így 3 határátkelővel is rendelkezik: Királyhalomnál, Kelebiánál és Bajmoknál. A község területén áthalad az E-75-ös nemzetközi autópálya, valamint nemzetközi vasútvonal is. Szabadka a tartomány "szecessziós fővárosa", hiszen itt található Vajdaságban a legtöbb magyar szecessziós stílusú épület, például a Szabadkai Városháza, a Zsinagóga és a Raichle-palota. A szabadkai főteret a Városháza mellett a Kék szökőkút teszi ikonikussá. A község területén több magyar és szerb nyelvű színház, illetve múzeum is található, amelyek a környék gazdag kulturális életét képviselik.

Szabadka

Tudtad-e?

Események a helyszínen